AutoalkatreszOnline24.HU

Flaminius krónika - I. fejezet

A város alapításától számított 483. évben, Decimus Maxentius konzulsága alatt Róma legtehetősebb családjának a feje az akkor 47 éves Publius Flaminius parancsba kapta a szenátustól Luna elfoglalását. Luna liguriai kis tengerparti városka Itália északnyugati részén.
Szenátus parancsának való ellenszegülés politikai öngyilkossággal ért volna fel, így Publius kénytelen volt 500 fős seregével északnak vennie az irányt. Anconából erősítés gyanánt 320 velites is érkezett a seregbe. Luna 2 napi járóföldre volt, így ha sikerül is elfoglalni, megfelelően gyors összeköttetést kell teremteni a többi római várossal ezért Publius parancsba adta az utak fejlesztését 3000 denarius értékben.
Az északi hadjárat biztosítására Publius elküldte a diplomata Sextus Antomo-t a gallok földjére békét kérni. Egyébként nem volt ínyére ez a hadjárat, közelebb, jobban védhető és gazdagabb zsákmánnyal kecsegtető városok is voltak például Arretium vagy Corfinum. Róma területe ez időben Latium,Campania,Lucania,Samnium és a Sabinok földjét foglalta magában.
Össze is ült a családi tanács, hogy ezt a problémát megvitassa, és arra az elhatározásra jutott hogy Ancona, Capua és Paestum városában minimális örséget hagynak, és amíg Publius Lunát hódítja meg, addig 3 fia közül a középső és legtehetségesebb hadvezér Nero Flaminius az összes mozgósítható Róma földjein maradt egységgel Corfinium ellen vonul.
270 telén az északi sereg Publius Flaminius vezetésével egynapi járóföldre közelítette meg Luna városát, ennél fontosabb hogy Sextus Antonio sikerrel járt, a gallok elfogadták a rómaiakat szövetségesnek és kereskedelmi egyezményt is kötöttek diplomatánkkal, remélhetőleg ez mindkét országnak gazdagságot hoz.
A zord tél enyhe tavaszba csapott át amikor a november óta ostromgépeket készítő Nero Flaminius megkezdte Corfinium ostromát. Minden a terv szerint alakult kezdetben, a városba küldött kém kinyitotta a kaput, a felderítők jelentései szerint pedig egy kisebb előörsöt leszámítva a lázadók fő erői a főtér védelmére rendezkedtek be. Nero parancsot adott rohamléptekben a fórum megközelítésére. Nem volt igazán szűk utca de ennek a nagy seregnek mégis annak tűnt. Elöl ment 160 Velites, utánna 320 Hastati és 160 Principes. Nero Flaminius védelmét a testőrségén kívül 160 Triarii biztosította ők haladtak leghátul. Ám Nero hatalmas hibát követett el ami több száz római életébe került, figyelmetlenül tört előre és nem vette észre a közelben lesben álló lázadók csoportját.
Miután a teljes római sereg a kis utcában a főtér felé igyekezett a lázadók kb 300 emberrel elzárták az utca végét a fórumnál, másik oldalról meg a lesben álló sereg rohamozott ígya támadó sereg két tűz közé került. Szerencsére a lázadók is követtek el egy hibát, és végül ez bizonyult sorsdöntőnek.
Könnyfegyverzetű harcosokkal torlaszolta el az utcát, az áttörhetetlen hoplita egységet meg a forumon hagyták hátvédnek. Ha azzal került volna szembe a Hastati egység az csúfos vereséggel végződött volna, de így sikerült két tüz között is felmorzsolni a támadókat, köszönhetően a római egységek fejlettségének, majd bekeríteni és kivégezni a főtéren maradt hoplitákat nem volt nehéz feladat. A lázadók közül senki nem élte túl az ostromot. A rómaiak közül abban a rossz emlékezetű utcában több mint 400an vesztek oda. De a győzelem sikerült, és ez a legfontosabb. Nero gyorsan követett küldött Tarentumba, és Róma szövetségesévé sikerült tenni a görögöket sőt még kereskedelmi egyezséget is aláírtak. Nero megkímélte Corfinium lakóit még rabszolgáknak se adta el őket, de ő maga és serege ott maradt nehogy a város újból a függetlenség utjára akarjon lépni. Az ok amiért Corfinium ilyen fontos volt hogy közel van Paestum-hoz, és a két város együtt hatékony védelmi vonal lesz amíg Róma erői az északi hadműveletekkel vannak lekötve.
A győzelem híre Publius Flaminiust már Luna határában érte, ő se akart lemaradni így hát rötgön riadót fújt és kiadta a parancsot a támadásra. Corfiniummal ellentétben itt nem voltak kőfalak , és nehézfegyverzetű hopliták, csak pár gyengén felszerelt ligur próbálta védeni földjét. Volt viszont fából készített fal amin csak ostromgépek segítségével lehetett betörni így gyorsan készítetett kettőt is ( biztonság kedvéért ha az egyik nem működne ). 1218 római harcossal a seregében magabiztosan indult rohamra, Princeps egységek gyorsan betörték a kaput és nem sokkal mellette a falat egy helyen. Egész sereg benyomult és a fal védelmére kirendelt ligurok harci kedvét pilum esővel vette el. Páran megmenekültek , és visszafutottak a főtérig. Nem volt szükség komolyabb taktikára a főtér elfoglalásánál, mindössze 300 lázadó állt szemben 1200 nehézfegyverzetű rómaival, az első támadás elsöpörte az egész ligur hadsereget és a nap fényes győzelemmel zárult.
A szenátus el volt ragadtatva, hogy ilyen gyorsan római birtokba került Luna, ezt egy triarii egységgel jutalmazták amit Publius egyből a déli határra küldött erősítés gyanánt.
Egy év alatt Róma területe 33%al nőtt, mindenki csodálta is Publius Flaminiust ezért, de ő okosabb volt ennél. Tudta, hogy a hadiszerencse forgandó, és a gallokban nem bízhat. Az ellenséget nem a bizalom hanem a fegyverek tartják távol, főleg ezekben az időkben. Délen nincs mitől tartania hiszen Corfinium és Paestum is fejlett város, közel van a székhelye Capua, van honna erősítést küldeni ha szükséges, ráadásul a görögök karthágóval vannak elfoglalva és viszont. A gond az északi határ...Luna városa gyengécske, nincs megfeleő utánpótlás se emberanyagban se megfelelő kiképző központ tekintetében. Egy gall támadás az ostromtól kimerült támadó sereget könnyen a pusztulásba döntheti. Utánpótlás a több 100km-re lévő Capua-ból uttalan utakon szinte lehetetlen küldeni, és ha oda is ér, ki tudja nem-e csak füstölg? romokat talál. Luna fél napi járóföldre található Bononia városától, ami a Padus folyó partján fekszik. Ez már a gallok földje, Gallia Cisalpina. Délre található Arretium és Arminium városa, de mindkettőt komoly sereg és kőfal védi. Lehetséges terjeszkedési irány még Lunától nyugatra egy kőhajításnyira Genua városa. Bononia tökéletes hidfőállás lenne és fő védelmi vonal, de Róma talán még túl gyenge, hogy a gallok haragját magára vonja.
Több napon keresztül töprengett ezen Publius barátunk, majd arra a következtetésre jutott, hogy Lunát feladja, csak a helyi lázadás leveréséhez szükséges haderőt hagyja hátra, és ő a fősereggel hazatér Capuaba és előkészít egy hadjáratot Arretium ellen.
Publius Flaminius hazafelé menet épp a szenátus seregébe botlott aki segítséget kért a lázadók elleni harcban, akik Latium földjén portyáznak. Természetesen segített és a lázadók nem is mertek kiállni az egyesített Flaminius-SPQR sereggel szemben. Ennek örömére Publiust a szenátus questornak nevezte ki. Minden jól alakult, amikor megtörtént a tragédia. Szenátus új parancsa: Dyrrhachum városát el kell foglalni. Messze van, minek elfoglalni, római hajó sincs a közelben ami át tudna vinni az adrián. És Arretium elfoglalásáról szőtt álmoknak is annyi, legalábbis egyenlőre. Felmerült a lehetőség a szenátus kérésének megtagadására, de egyenlőre ezt a Flaminius család nem merte megkockáztatni. Ezért hát útnak indította Ostiából a hadihajókat egyenesen Anconába, Corfiniumban pedig Princeps katonai egységek toborzásába fogott pént nem sajnálva ( nem is volt nagyon mit:).
A város alapításától számított 486. évben egész Róma a független városállam Dyrrhachum elleni hadjáratra készült. A a szállító hajóhad már nem volt messze Anconától ahol a behajózást tervezték, az inváziós sereg élén a Corfiniumi győző Nero Flaminiussal már alig várta, hogy indulhasson. Ekkor történt, hogy a kémek jelentették egy nagyobb számú sereg távozását Dyrrhachumból. Felcsillant a remény Arretium megszerzésére. Publius rögtön megparancsolta a sereg kettéosztását, 1000 ember Nero vezetésével a szenátus parancsának engedelmeskedve Dyrrhachum felé veszi az irányt, a többiek az ebben az évben házassággal a családba került rendkívüli képességű tábornok Quintis Asonius vezérletével Arretium meghódítására indult.
A környez? városokban semmi jele nem volt Róma ellen készülő támadásnak, sőt semmilyen katonai tevékenységnek. Egyedül a Luna melletti Genuát ostromolták a gall seregek nagy erőkkel.
Következő évben csak rossz hírek jöttek, a Gallok szövetségre léptek a Dákokkal, a szenátus megbolondult és Dyrrhachum helyett inkább Narbo Martiust akarja elfoglaltatni. "Hát olyan messze én ugyan nem megyek el, foglalják el a szenátorok ha annyira fontos nekik..." gondolta magában Publius, de erről még nem szólt senkinek, hogy addig is időt nyerjen. A görög seregek azt gondolva, hogy Nero Dyrrhachum felé tart megindultak Corfinium felé, de szerencsére Nero visszatért igy remélhetőleg nem lesz fegyveres összetőzés a dologból.
A levelek lehullása előtt megkezdte Quintis Asonius Arretium ostromát, okulva Nero hibájából a kapu betörése után óvatosan és lassan haladt előre, így biztos és fölényes győzelmet aratva foglalta el a várost, ahol vérfürdő helyett kegyelmet adott mindenkinek aki hűségéről biztosította Rómát.
Sajnos a görög sereg nem fordult vissza, ugyan megijedt Corfinium védőitől de nem Tarentumba tért vissza hanem Paestum védtelen városát célozta meg, sikerült felmentő egységeket küldeni oda de ezzel Paestum es Corfinium között mgoszlott a védősereg. Meg kellett volna ütközni teljes létszámmal még Corfinium alatt, de hát a római vezérek nagyon félnek a hoplitáktól - joggal. Fegyveres konfliktus mégsem lett a dologból mert a görögök sem próbáltak szerencsét az immár 400 harcossal több védőt számláló Paestum falainál és tavasszal Croton felé indultak. A béke és a szövetség megmenekült, de ebből is látszott az álnok gaz görögök egy jó hódításért bárkit elárulnak!
Ahogy a görög veszély elmúlt megjelent a másik...gallok Luna falai alatt! Katonai mozgósítást végeztek a körzetben, és Nero a legjobb hadvezér sereg nélkül ( így a leggyorsabb ) észak felé vette az irányt, megpróbálja a lehetetlent és megvédi Lunát, ha ídőben érkezik...
Egy szenátusi sereg lázadókat követve szintén liguriába vonult, ez időt nyert Publiusnak is. Felderítők jelentései alapján a szenátusi sereg nagyobb és jobban felszerelt mint Flaminius Lunában állomásozó és az arra áhítozó gall sereg együttvéve. Gallok féltek hogy a szenátusi csapat közbeavatkozik ezért nem mozdultak hanem vártak merre megy tovább. ez idő alatt Arretiumban folyamatosan folyt a toborzás és a kiképzés, nagy seregre van szükség ha az ember gall földre szeretné betenni a lábát.
Arretium népessége jelentős, épületeit tekintve lovasság és gyalogság kiképzéséhez alkalmas helyek már a rómaiak érkezése előtt megvoltak és szerencsére nem pusztultak el az ostrom alatt. Csak a velites képzőt kellett újjá építeni.
A város alapításától számított 489. évben járunk, Karthágó és a Görög városok között háború robbant ki. Gallok még mindig Arminiumot ostromolják. Ezt a kis nyugalmat felhasználva Decimus Flaminius római területeken garázdálkodó lázadó csapatok több csatában szétverte, igazán komoly ellenállással nem találkozott.
Jót is tett ez a kis edzés mert következő évben a gallok felhagytak Arminium ostromával de a védők is veszteségeket szenvedtek, tökéletes alkalom nevető harmadikként lecsapni a városra gondolta Nero Flaminius és megkezdte Arminium ostromát. Ezért táborozott a város közelében már 2 éve, és bejött amire számított. Véres utcai harcok árán nagy veszteségekkel de bevette a várost, nem sokon múlott a győzelem, a hadsereg fele megfutott de az ostrom végén a szerencse Nero mellé szegődött és így sikerült elfoglalni az utolsó lázadó várost is a félszigeten. Ezután már csak görög vagy gall seregeken keresztül lehet új rabszolgákat és területeket szerezni.

 
Fórum: legfrissebb
Posted by Mergor - nov.. 24, 2017 21:55
Posted by gzura - nov.. 24, 2017 18:18
Posted by Mergor - nov.. 24, 2017 17:33
Posted by martin0429 - nov.. 24, 2017 16:19
Posted by bayarder - nov.. 24, 2017 14:06
Szavazás
Total War: WARHAMMER vélemény
 
ONLINE
Oldalainkat 218 vendég és 1 tag böngészi