NTW: 'Európai küldetés' Franciaországgal, tippek



NTW: 'Európai küldetés' Franciaországgal, tippek

A játék elején dől el véleményem szerint az egész küldetés sorsa. Ha indulásnál jó döntéseket hozunk, akkor később akár hibázhatunk, vagy rosszul is taktikázhatunk. Bele fog ugyanis férni, egy stabil országgal a hátunk mögött. Maximum meghosszabbítjuk vele a küldetést.
A legfontosabb talán a játék elején a békére való törekvés és minél nagyobb szövetségi rendszer kialakítása, valamint a kereskedelemből származó bevételek növelése. Ez természetesen nem lesz egyszerű, mivel lesznek országok amelyeket lehetetlen lesz rábírni az indulásnál még az ideiglenes békére is.
Nézzük részleteiben: Anglia, Ausztria, Oroszország majd később Poroszország is csak akkor áll le velünk egyezkedni ha komoly katonai sikereket érünk el ellenük és nagy területi veszteségeket szenvednek. Később folyamatosan erőltetni fogja ellenünk a háborút Svédország, Dánia és az Oszmán Birodalom is. Én úgy vélem lehetetlen ezen a szinten a tengeren és a szárazföldön is egyszerre eredményesen szembeszállni az ellenségeinkkel. Ugyan a Földközi – tengeren számos kereskedelmi pont érhető el, amelyek nagy bevételeket hozhatnak, azonban a kereskedő hajóink biztosítása főleg az angol majd később a dán, svéd és orosz flottával szemben akkora tengeri haderő fenntartását követelné, amelynek költségei jóval meghaladnák az e kereskedelmi pontok által elért bevételeket. Így hát érdemes teljesen leszerelni a hajóhadunkat és a szárazföldi erők növelésére koncentrálni. Kereskedelmi hajóink segítségével bevételeket csak akkor indukálhatunk majd ha ezen országokat a szárazföldön elért sikereink hatására békekötésre kéztethetjük. Természetesen a spanyol flotta besegíthet nekünk szövetségesként, de hosszú távon ők sem garantálják a zavartalan tengeri kereskedelmünket. Az angolok jó eséllyel végig háborúban lesznek velünk, de az ő hajóik kevésbé vannak jelen a Földközi – tengeren. Érdemes Antwerpen kikötőjébe egy Militia egységet küldeni, ugyanis az angolok nagy előszeretettel fogják blokád alá vonni az itt található kereskedelmi kikötőnket. A kereskedelmi útvonalat elzárhatják persze ettől még, azonban így nem tudnak a kikötőbe bejutni, ezért távozásuk után nem kell azt helyrehozni minduntalan. Készülnünk kell rá, hogy az angolok folyamatosan inváziós erőket fognak Észak – Franciaországban partra dobni a játék folyamán. Emiatt Párizsban megéri mindig egy teljes sereget fenntartani. Iskolát pedig a játék kezdetekor Orleansban és Liegeben is tudunk üzemeltetni. Strasbourg közelében lesz erőink nagyobb része az elején, Napóleonnal együtt. Az itt összevont sereget érdemes kelet felé meneteltetni, hogy bevegyük München városát. München birtoklása véleményem szerint kulcsfontosságú a későbbi Bécs elleni támadáshoz, az utánpótlás és a hátország megléte végett. Ha ekkor München még bajor kézen van, akkor ügyelni kell arra, hogy ne támadjuk meg őket amíg szövetségi viszonyban vagyunk velük, mert ezzel mások szemében a játék végéig tartó negatív megítélésünket biztosítjuk be. Szerintem megéri a poroszokkal tartományt cserélni és Hannovert odaadni Cleves-Markért cserében. Ez a döntés gazdaságilag helytelennek tűnik, stratégiailag viszont mindenképpen hasznos.  A későbbi porosz hadüzenet után ugyanis az elszigetelt Hannovert szinte lehetetlen lesz megtartani. Jobb inkább Cleves-Markban sereget gyűjteni a poroszok ellen az elejétől kezdve. A gazdaságunk folyamatos fejlesztése mellett, fel kell készülnünk a poroszok elleni háborúra. Bécs elfoglalását addig ne erőltessük, amíg Berlin nincs a kezünkön! Ausztria ugyanis messzebb van és ezáltal jóval kevésbé fenyegető városainkra és gazdaságunkra, mint Poroszország. Az osztrákokat féken lehet tartani ugyanis München vonalában, az olasz szövetségesünkkel együtt. Főleg, ha Innsbruckot is elfoglaljuk. Azonban az sem gond ha az olaszok foglalják el, a lényeg, hogy a térségben az osztrákok útja el legyen vágva. Én úgy tapasztaltam, hogy a szövetségeseink nem igazán igyekeznek besegíteni nekünk a közös ellenség leverésében. A szövetségi rendszer kiépítése mégis hasznosnak tűnik, mert legfeljebb így határaink egy bizonyos része nagyobb biztonságban van és kevésbé valószínű egy támadás ezen irányból. Talán az egész játék kulcsa és a leghasznosabb tipp, hogy építsünk, fejlesszünk katonai épületeket Párizsban, Brüsszelben és Strasbourgban! E városokban így folyamatosan tudjuk képezni a katonákat a poroszok elleni háború során. A poroszok elleni háborúban ugyanis a folyamatos katonai utánpótláson fog múlni minden! Ha folyamatos nyomás alatt tudjuk tartani az ellenséget azáltal, hogy mindig pótolni tudjuk a veszteségeinket és újabb egységeket tudunk Berlin felé indítani, akkor szépen lassan fel tudjuk őrölni az erejüket. Folyamatos utánpótlás nélkül azon kapjuk ugyanis magunkat, hogy mire az elveszített katonák helyére újakat képzünk, addigra az ellenség is megteszi ezt és egy patthelyzet fog kialakulni. Berlin és Stettin elfoglalása után a poroszok hajlani fognak a békére. Brandenburg bekebelezésével mind gazdaságilag, mind pedig stratégiailag hihetetlenül megerősödhetünk. Annyira, hogy neki is láthatunk a Bécs elleni támadásnak! Mindenképpen érdemes kémet küldeni Bécshez, hogy képet kapjunk a védők számáról és elhelyezkedéséről. Ha szerencsések vagyunk, akkor elég az Alpok északi lábainál támadnunk, ha nagyobb védősereg van Bécsnél akkor érdemes Észak – Itáliában elfoglalni az osztrákoktól Velencét és egyszerre közelíteni Bécshez délről és északról is. Ellentámadás esetén a visszavonulással el is csalhatunk egy nagyobb osztrák sereget a fővárosuk közeléből. Ezáltal megosztjuk az osztrák csapatok figyelmét, így a gyengébben védett irányból vehetjük be a várost. A Velencéből kiinduló csapatunkkal azonban előtte foglaljuk el Zágrábot. Minél nagyobb veszteséget okozunk ugyanis az osztrákoknak, annál könnyebben hajlanak a béketárgyalásokra. A lényeg, hogy érjük el a békét! Ez azért fontos, hogy megerősítsük a katonai jelenlétünket Bécs térségében és az újonnan megszerzett területeket bevonhassuk birodalmunk gazdasági vérkeringésébe. Érdemes a háborús és békés állapotot végig váltogatni. De egyik se tartson túl sokáig! Háborúban új területeket szerezhetünk, békében pedig biztonságban fejleszthetjük őket. Nagy ráfizetés lehet ugyanis háborús állapotban a határ menti területeket úgy fejleszteni, hogy az ellenséges erők bármikor betörhetnek, feldúlva épületeinket, amiket aztán folyamatosan javítgathatunk. Én felszabadítottam Magyarországot és protektorátussá tettem, hogy déli és keleti irányból védjen, de sokszor nekem kellett segíteni rajta és megvédeni az oszmánok vagy az osztrákok támadásától. Fontos, hogy seregünk legyen ebben az időben Párizsban, a partraszálló angolok ellen, Hannoverben, az északról betörő svédek és főleg dánok ellen,Berlinben, a kelet felől még meglévő porosz fenyegetés ellen, valamint Bécsben, az osztrákok és oszmánok miatt. Ha erős sereget tudunk fenntartani ezen stratégiai pontokon, akkor nagy bajba nem kerülhetünk. Hogy miből fedezzük a fenntartásukat? Folyamatosan keresni kell a kereskedés lehetőségét, illetve állandóan nézni, hogy milyen gazdasági épületeket tudunk fejleszteni. Nem szabad addig a hódításban elmerülni, amíg a birtokunkban lévő területek nincsenek felfejlesztve! Brandenburg és Ausztria megszerzése után a fő feladatunk, hogy fenntartsuk a békét a poroszokkal és az osztrákokkal. Az oroszok ekkor még messze vannak, nagy gondot még nem jelentenek. Hogy akkor merre támadjunk? Elég idegesítő lesz az oszmánok jelentette folyamatos fenyegetés, és az a magatartás, ahogyan elhárítanak minden békekötésre irányuló szándékot ahhoz, hogy lezárjuk ezt a témát. Elég erősek leszünk már ekkor ahhoz, hogy el tudjuk foglalni tőlük Belgrádot, majd Istanbult. Utána már belemennek a békébe. Athénnal egyenlőre ne foglalkozzunk, úgyis túl messze van. Ekkora már minden bizonnyal határosak leszünk Oroszországgal, s a fő feladatunk e határ biztosítása lesz. Bevételeink – ha folyamatosan fejlesztünk - , megengedik ekkora, hogy bevegyük az osztrák kézen lévő Olmützöt és Prágát. Ezután kössünk békét velük és már el is tűntek a térségből! A megmaradt porosz területek bekebelezése jóval nehezebb lesz. Óriási létszámú porosz hadsereggel találjuk magunkat ugyanis szembe. Talán a leggyorsabb megoldás az, ha engedélyt kérünk tőlük, hogy átvonulhassunk kölcsönösen egymás területein, majd így hirtelen támadva bevesszük Breslaut, Königsberget és Varsót. Ez nem a legsportszerűbb lépés, de very hardon a mesterséges intelligencia is csalni fog rendesen. Fel fog majd tűnni ugyanis, hogy akár egyetlen terület bevételéből is milyen hihetetlen méretű sereget képes fenntartani a többi ország. Másrészt a többi ország is hajlamos előzetes hadüzenet nélkül ránk támadni. Én ezután legyőztem a dánokat és a svédeket, akik elzárkóztak minden békekötés elől, s így megszabadítottam a tengereket a hajóiktól. Ezután volt már csak érdemes elfoglalni Athént, békét kötni a Nápolyi Királysággal, valamint a szicíliaiakkal, s kereskedő hajókat építeni, majd az immáron biztonságos vizeken,  meghatározott kereskedelmi pontokra küldeni őket. Bevételeink ezúton történő jelentős növelése után már felkészülhetünk az oroszok elleni támadásra. Három pontból érdemes támadni. Königsberg vonalából, Varsó vonalából és Moldova felől. Itt is a lényeg, a lépésről-lépésre való haladás. Ha mindhárom támadással sikerül várost foglalni, akkor az oroszok hajlani fognak a békére. Ezután pedig már csak két lépés választ el minket a végső győzelemtől: Szmolenszk elfoglalása, majd e területről kiindulva Moszkva bekebelezése. 
A terjeszkedés során mindvégig érdemes odafigyelni rá, hogy a területünkön egységesen elszórva mindig legyenek katonai kiképző központok a városokban.

A csatákról.
Gyengébb egységeket ezen a szinten maximum a városokban való békefenntartásra érdemes képezni. A milíciát például az ellenség hivatásos egységei gyorsan elsöprik egy csatában. A legjobb egység véleményem szerint a Line Infantry, vagyis a sorkatonaság. Nem azért mert ők a legképzettebbek, hanem mert képzettségükhöz képest tűrhető a fenntartási költségük. Nálam az a módszer vált be, hogy egy hadseregbe a vezér mellé 4 egység lovasságot, 2 egység tüzérséget és 13 egység gyalogságot helyeztem. A tüzérség hihetetlenül jó a lovasság ellen, a gyalogságot pedig közelebbről kartácstűzzel lehet elbizonytalanítani. Elhelyezésük természetesen egy magaslaton a legkívánatosabb. Ha a seregünktől messzire lévő, tétlenül állomásozó lovasságot ágyútűz alá vesszük, akkor jó eséllyel kikényszeríthetünk tőlük egy öngyilkos támadást, amelynek a sortüzünk vet majd véget. Ez azért is hasznos, mert általában az ellenség a saját tüzérségét a hátrahagyott lovassággal védi. Ettől megfosztva a tüzérségük védtelen marad. A hadsereg gerincét természetesen a sorkatonaság adja, a lovasságot pedig megfelezve, a sereg két szárnyára érdemes helyezni. Nem azért, mert az ellenséges lovasság általában a két szárnyunkat fogja támadni, mivel a ránk törő lovassággal szemben sokkal hatékonyabb a gyalogsági sortűz. Sokkal inkább azért, mert a felénk vonuló hadsereg mögött fedezet nélkül szokott maradni az ellenséges tüzérség, amelyet a lovassággal meg tudunk támadni két oldalról, átkaroló hadművelet segítségével, s végezhetünk is velük mielőtt az ellenség észbe kap. A lovasságtól az átkaroló hadművelet akkor is hasznos, amikor az ellenség és a mi gyalogságunk között tűzpárbaj alakult ki. A tüzelésre és a gyalogságunkra koncentráló ellenséges gyalogság ugyanis könnyen megfutamodik ha egy lovasrohamot kap a hátába. A lovasság a megtört, már menekülő ellenség elpusztításánál is rendkívül hatékony. A vezérünk természetesen nagyon fontos, képességei és jelenléte is nagy súllyal esik latba a csaták kimenetelénél, ezért óvni kell. A legjobb ha völgybe helyezzük, hogy az ellenséges ágyútűz ne gyilkolja le.

Gabi
 
Fórum: legfrissebb
Posted by GR0ZN1J - aug.. 21, 2018 09:16
Posted by misafeco - aug.. 20, 2018 12:40
Posted by Zsolti1967 - aug.. 20, 2018 11:56
Posted by hillman - aug.. 20, 2018 11:51
Posted by Tücsök2008 - aug.. 20, 2018 09:07
Szavazás
Total War: WARHAMMER vélemény
 
ONLINE
Oldalainkat 135 vendég böngészi